Warning: Use of undefined constant CHILD_THEME_VERSION - assumed 'CHILD_THEME_VERSION' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/u752441424/domains/coachingazeletre.hu/public_html/wp-content/themes/theme/functions.php on line 191

Gondolkodtál már azon, milyen lenne visszajelzések nélkül dolgozni?

Tanulás a kamasszal
2021-06-13
Mennyire bánsz pazarlóan a meetingjeid idejével?
2021-06-26

…Avagy a visszajelzések hatása és szerepe

Ez olyan téma, amiről úgy tűnik sosem lehet eleget beszélni…

Gyakran hallom még mindig vezetőktől:

„ugyan már, a visszajelzés nem olyan fontos és különben is, a sok feladat mellett a napi munkavégzésben, kinek van még erre is ideje!”

Vagy ezt „Hogyan csatoljak vissza. Fogalmam sincs, hogy álljak hozzá”

És ezt:

„Nem is tudom… olyan bizonytalan vagyok. Nem ciki, ha elmondom a kollégámnak, hogy miben kellene fejlődnie? Nem fogom megbántani vele?”

Így hát, miképp is van a tettekkel?

Mennyire fontos, hogy vezetőként visszajelzést adj a kollegáid felé? És mennyire fontos, hogy Te is kapj visszajelzést a munkádról, vezetői működésedről?

Még a hétköznapi életünkben is szükségünk van visszacsatolásra. Fel tudod eleveníteni, milyen érzéseket vált ki Belőled, amikor kapsz a egy elismerést a párodtól, már ugyan felnőttként, de a szüleidtől vagy épp a gyerkőcődtől? Hogyan hat ez Rád?

A visszajelzés olyan információ, ami dicséri vagy helyteleníti a viselkedést, hozzáállást bizonyos témákhoz, dolgokhoz, cselekedetekhez. A szociális tanulás egyik eszköze, amely segítségével tudomást szerezhetsz személyed és viselkedésed másokra gyakorolt hatásáról, megtudod, hogyan érzékelnek Téged, magatartásod, milyen gondolatokat, érzéseket kelt bennük viselkedésed. Lehetőséget ad arra is, hogy elmondd, hogyan látod a másikat, illetve megtudd azt, hogy ő hogyan lát Téged.

Valljuk be, a legtöbbünknek jól esik, ha megerősítést kap a viselkedéséről, tetteiről. A visszajelzés nem egy erőltetett, időzített folyamat kell legyen. Akár a mindennapi életünkben, akár a munkahelyen, de ez egy állandó, folyamatosan jelenlévő egyfajta viselkedési formaként természetes kell legyen.

Gondolj bele a gyereknevelésbe vagy a pároddal megélt hétköznapokra. Milyen példa jut eszedbe?

Térjünk vissza a munkahelyre, a vezetői visszajelzések működtetésébe, beépítésébe a munkahelyi légkörbe.

…amikor megkérdezed a kollegádat arról, „hogy vagy?”, „tudod-e, mai milyen feladatot kell végezned” vagy „kinek a segítségére számítasz?”, „miben szeretnél fejlődni?” – ezek a kérdések segíthetnek abban, hogy információt gyűjts ahhoz, hogy majd értékelj és tudj konstruktívan csatolást adni?

Valószínű, igen. Ha vezetőként tisztában vagy azzal, hogy milyen feladatot végeznek a kollegáid, és azt milyen hozzáállással, gyakorlatias vagy egyéb tettekkel végzik, akkor tudsz képet alkotni és tudsz hatni a kollega munkájának eredményességére. Fel tudod hívni a figyelmed a kiemelkedő képességére, meg tudod erősíteni abban, hogy jó úton jár. Tudod értékelni a fejlődési irányát, merre halad benne. Ha valamilyen készségében nem annyira erős: pl. nem mer kérdezni, ha elakad, vagy egy egyszerűbb elemzési feladatát nagyon sok órás tevékenységgel tudja elvégezni, akár további feltárást követően tovább ösztönözheted, hogy aztán legközelebb ezekben a feladatvégzéseiben magabiztosabban, sőt hatékonyabban tudjon helyt állni.

Neked mitől jó az, ha adhatsz visszajelzést? Milyen érzéseket vált ki belőled?

És amikor kapsz? Miben segít ez Téged?

Számos előnye van a szervezetnek abban, ha a visszajelzés jelen van kultúrájában. Serkenti az együttműködést, építi a bizalmat, gyorsabbá válik az információáramlás vele. Összességében növeli a hatékonyságot és a teljesítést, ha a csapattagok motiváltak, megerősítést, támogatást kapnak a munkájukról. Megoldást adhat az egyes tagok közti terheltség egyenletesebbé tételében, a prioritások rendezésében, ezáltal megvédhetők a kiégéstől. Vannak munkakörök, ahol lehetnek „favágó” tipusú feladatok, ha ezeket felismerve akár rotációt javasolva, a kollegák között elűzhető az unalom.

Személyes szinten hozzájárul, magukat egyre inkább reálisan érzékeljék, és ebben segítheted a kollégáidat.

A befogadásához nyitott elme kell, bizalom, kiváncsiság és késztetés arra, a belső működésén változtasson az illető. A munkatárs a benne rejlő lehetőségeket felfedezheti fel vele. Hatással van a belső félelmeik kezelésére, kételkedésük lecsendesítésére. Segít feloldani a bennük rejlő bizonytalanságot, erőt ad és hitet magukban, elismeri, megannyi végtelen lehetőség van bennük. Ha felszínre hozod a gyengébb pontokat és megerősítesz, érezhet a dolgozó egyfajta nyugalmat és magabiztosságot. Ezáltal fejlődésük, lojalitásuk garantált.

Ami pedig kell hozzá, hogy adni tudj: bátorság bizalom, erő. Képesnek kell lenned arra, ha vezetőként nem vagy elégedett teljes mértékben, konstruktív módon, változtatási és fejlesztési céllal jelezz vissza, ugyanúgy motivál és a munkatárs hasznára válik.

És erősít Téged is, magabiztosságot kaphatsz attól, ha visszajelzést adsz. Tapasztaltál már olyat, hogy amikor visszajelzést adsz, akkor Te is kapsz?

Dolgozóként pedig…megéri visszajelzést adni a felettesed felé, akár negatív kritikát is. Ezzel magadnak is segítesz. Persze nem mindegy a megfogalmazás. Változást érhetsz el vezetői működésének mivoltában, amivel a köztetek lévő bizalmat, együttműködést is fejlesztheted.

Ami pedig még fontos, a „miképp”:

Nem elég elismerni, hogy „nagyon szép munka”, hanem a tettet, a teljesítményt kell objektíven értékelned, tudnod kell elmondani azt is, ami tényszerűen az esemény során történt.

Fejlesztendőt érdemes mindig pozitív visszajelzéssel megfogalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem történik változás az érintett területen. Ehhez érdemes megállapodni teendőkben vagy akár cselekvési tervben, majd haladásának ellenőrzésére vissza-visszatérni, míg a kívánt célt el nem éritek.

…és most, hogy mindezeket a gondolatokat elolvastad a témában: hogyan kezdesz hozzá?